A zalai futóbarátoknak nem kell őt bemutatni, hiszen évek óta kiemelkedő eredményeket ér el a legkülönbözőbb távú futóversenyeken. Korpics Attilát azonban a tágabb értelemben vett sportközönségnek is érdemes megismerni, hiszen amatőr sportolóként, munka és család mellett végzett szorgalmas edzésekkel jó példával szolgálhat mindenkinek.

Az elmúlt években elsősorban félmaratoni és maratoni távokon versenyzett, utóbbi távon jelenleg ő a leggyorsabb a megyében (pedig egyre erősödik a "konkurencia" is). Legfrissebb eredménye a hétvégi pozsonyi maratonról való (2:50:54), ahol Szlovákia legnagyobb futóversenyén mindössze három hazai, két kenyai és még néhány külföldi futó tudta megelőzni, így a 600 induló közül a 14. helyen végzett, az utolsó kilométereken lehajrázva többek között a női győztes kenyai futót is.

Hogy a futást kevésbé ismerők számára is érzékeltessük Attila sebességét: az átlagsebessége a versenyen 15 km/h-nak felel meg, ami azt jelenti, hogy egy kört átlagosan 1:36 alatt futott le a 400 m-es atlétikai pályán. Mindenki kipróbálhatja, le tud-e futni néhány kört ebben a tempóban. Akinek 10 körön át sikerül megtartani ezt a sebességet, az már egy nagyon jó kondiban lévő sportoló. És a maratoni táv 105 és fél atlétikai körnek felel meg...!

• Attila, hogyan kezdtél el sportolni és aztán konkrétan futni, mi volt a motiváció?

Egész kiskoromtól sportolok (kispályás foci, majd kosárlabda, bringázás), komolyabban futni 2007 végén kezdtem, úgy gondoltam, hogy versenyképesebb lehetek benne, mint országúti kerékpározásban, amit akkoriban űztem, és időben is jóval kevesebb elfoglaltságot jelent. Család és munka mellett ez is fontos szerepet játszott.

• Milyen felkészülés áll egy ilyen remek eredmény mögött?

Normál felkészülési időszakban heti 7-szer vagy 8-szor futok, átlag 110-120km-t, mellette súlyzós edzéseket is végzek, heti 3-szor 45 percet, illetve néha bringázgatok, bár egyre kevesebbet, pedig keresztedzésként és bizonyos sérülések esetén is remek alternatíva lehet. Szezonban teniszezek is, néha már túl sokat.

• Mit ad a futás, amiért érdemes ennyi áldozatot vállalni, amiért érdemes téli fagyban és nyári kánikulában is keményen edzeni?

Nem tudom konkrétan megfogalmazni annál jobban, hogy szeretek futni: akár terepen, akár aszfalton, egyedül, vagy másokkal, edzésként, vagy versenyen. Nyilván kánikulában, vagy -10 fok alatt hideg szél mellett tenni ugyanezt már nem feltétlenül álmaim netovábbja.

• Verseny közben hogyan lehet túllendülni az esetleges fáradtságon, holtpontokon?

Ezt gyakorolni csak versenyzéssel lehet. Az ember hozzászokik, hogy jön a "kalapácsos ember", így majd egyre jobban tudja tolerálni a kellemetlen érzéseket, fáradtságot és fel tud állni belőle mentálisan és fizikailag is. Ha megismered a korlátaidat (márpedig ehhez remek sport a hosszútávfutás), tudod, mi az a határmezsgye, amin még egyensúlyozhatsz anélkül, hogy a cél előtt fejre álljál.

• Idei és távolabbi terveid még a hosszútávfutással kapcsolatban?

Idén maratonokat és rövidebb távokat is tervezek, hosszabb távon pedig annak örülnék, ha egészséges maradnék, mellette "futóképes" még nagyon sokáig és szenior korban is hozzak egy jó formát.

• Köszönjük a riportot, és további jó edzéseket és sok sikert kívánunk a versenyeken!

(A képek illusztrációk, korábbi versenyekről. Az első kép szerzője Kocsis Roland.)